- A közös cél, a közös törekvés a nemzeti egyenjogúság és egyenrangúság minél teljesebb megvalósítása ebben a soknemzetiségû városban és környékén. Az egyéni és kollektív kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítéséhez kívánunk hozzájárulni az alkotmányban szavatolt és a rendelkezésre álló lehetõségek kihasználásával, megfelelõ eszközök felhasználásával, a realitás talaján maradva - hallottuk a többi között tegnap délelõtt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szabadkai szervezetének alakuló közgyûlésén a programcélokról szóló beszámoló alkalmával, amelyet dr. Tóth László terjesztett be a szervezet kezdeményezõbizottságának nevében.

A helyi szervezet, amelybe másfél hónap alatt 1124 szabadkai és környékbeli polgár lépett be, programcéljaiba iktatta, hogy részt vesz a helyi jellegû jogszabályok meghozatalában és a nemzeti egyenjogúság legfõbb feltételeinek a megteremtésében a nyelv- és íráshasználat, az oktatás, a mûvelõdési élet és a tájékoztatás terén, valamint a munkához való jog megvalósításában. Figyelemmel kíséri a szvatolt jogok és kötelezettségek megvalósulását, továbbá kezdeményezõ és mozgósító szerepet vállal a felmerülõ problémák, hiányosságok megoldására, szakemberek, tudományos dolgozók bevonásával. Tervbe vette továbbá a Szabadkán élõ nemzetekkel és nemzeti kisebbségekkel és szervezetekkel való sokoldalú együttmûködést, a kölcsönös megismerést és megbecsülést, s ugyanakkor a nemzeti gyûlölködés és a nemzetiségi ellentétek kiküszöbölésére fog törekedni.

Az alakuló közgyûlést, mint arról Kocsis Mihály, a kezdeményezõbizottság elnöke beszámolt, több mint tíz ülés elõzte meg, és biztató jelenség, hogy az elõkészületek során sem nyilvánult meg egyetlen szélsõséges vélemény sem a VMDK programcéljaival kapcsolatban. Az alapos elõkészületek nyomán 270 küldött közül 250 jelent meg és a endégekkel együtt több mint 300 résztvevõje volt a közgyûlésnek, amelyen számos vendég is megjelent. Az egybegyûlteket Bela Tonkoviæ üdvözölte, a Vajdasági Horvátok Szövetsége kezdeményezõbizottságának nevében, Jovica Popov a Jugoszláv Párt szabadkai alosztálya, Kercsmár Rózsa a szlovéniai, Csörgits József pedig a horvátországi magyarok szövetsége nevében köszöntötte az alakuló közgyûlést. Herceg János író, akadémikus, a VMDK tiszteletbeli elnöke is köszöntötte Kosztolányi városában a VMDK szervezetének megalakítását, s ugyanezt tette még Hegedûs László, a VMDK kanizsai szervezetének elnöke. A közgyûlés munkájában aktívan részt vett még Ágoston András, a VMDK elnöke is. Jelen voltak a VMDK más szervezeteinek képviselõi is, továbbá Kasza József községi elnök.

- Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk - idézte Dudás Károly író-újságíró Sütõ András romániai írót, amikor a tevékenység céljairól, az abnörmális asszimiláció elleni küzdelemrõl, a "nyakunkba zúdult" törvénytervezetekrõl és vajdasági tolmácsolásukról szólt. Szorgalmazta a többi jugoszláviai magyarral való sorsközösség vállalását. Kongó Tivadar nyugalmazott jogász konkrét kérdésekkel foglalkozott, amelyek nem tûrnek halasztást, mint például a Népszínház magyar társulatának visszaállítása, és javasolta, hogy a közgyûlés táviratban tiltakozzon a nyelvhasználati törvény tervezete és megvitatásának módja ellen. Ebbõl vita kerekedett, mert Nagy József újságíró indítványozta, hogy a távirattól határolja el magát a közgyûlés. Ezzel azonban senki sem értett egyet, s a küldöttek úgy döntöttek, hogy az észrevételeket eljuttatják a Szerb Képviselõházhoz, a VMDK elnöksége útján.

Ágoston András A VMDK vertikális szervezõdéséért és demokratikus módszerekkel végzett jogvédelemért, egymás értékeinek tiszteletben tartásáért szállt síkra, és rámutatott a cselekvõkészség és -képesség fokozásának szükségességére, a többi között a küszöbönálló választások alkalmával. Korhecz Tamás rámutatott, hogy a nemzetiségi jogok szavatolása nem veszélyezteti mások jogait, s nem a jogok követelése a nacionalizmus, hanem azok megtagadása. Vékás János a többi között európai viszonylatokból szemlélve beszélt a VMDK által felvetett kérdésekrõl, és európai kritériumokért szállt síkra. Rámutatott, hogy lejárt a nemzetállam ideje, s ne a nyelvet használja az állam szuverenitásának gyakorlására, hanem a demokratikus gazdasági-politikai rendszer kialakítása a fejlõdés záloga. Szecsei Mihály az alkotó magyarságtudat és a többiekkel való kooperatív viszony szükségességérõl szólt, és ellenezte az agresszivitást. Sepsei Csaba rámutatott, hogy minden párt Európára hivatkozik, de az ellenkezõjét cselekszi.

Végül is a közgyûlés a helyi szervezet tanácsára bízta a programcélok végleges megfogalmazását. Titkos szavazással megválasztották a 31 tagú tanácsot, amelynek elnöke Szekeres László, alelnökei pedig Dudás Károly, Siflis Zoltán és Józsa László.